Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás a Petőfi Csarnokban
2009-ben, a szolnoki repülőmúzeumban tett látogatás után szinte értelemszerűen jött az ötlet, hogy jó lenne megnézni Magyarország másik jelentős repüléstörténeti gyűjteményét is, amely a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részeként, annak főépületétől alig párszáz méterre lévő Petőfi Csarnokban található. Míg Szolnokon néhány polgári repülésben szolgált repülőgép mellett a II. világháborút követő időszak magyar katonai repüléséé a főszerep, addig a Petőfi Csarnokot a nagy számban kiállított magyar gyártású vitorlázó repülőgépek, a munka-, és sportrepülőgépek és több, a II. világháború előtt készült ritkaság miatt érdemes felkeresni. Szeptember közepén, egy a repülésre akkortájt sokadszor alkalmatlan vasárnap meg is tettük ezt.
1910. január 10-én emelkedett a levegőbe az első magyar tervezésű és építésű motoros repülőgép, az Adorján János által készített Libelle. Ezen repülés 100 éves évfordulójáról természetesen a múzeum is megemlékezett, a bejárattal szemben a múzeumi körséta első állomásaként a Libelle másolatát láthatjuk. Jobbra továbbhaladva a modellezők és az ejtőernyőzés vitrinjei és kiállítási tablói után Samu Béla és Geönczy Pál tervezett SG-2 Kék Madár kísérleti sport- és iskolarepülőgépe bújik meg a szerény megvilágítású felső szinten. A sirályszárnyú repülőgépet honvédségi pályázatra készítették, de 001-es számú prototípusán kívül több példány nem készült belőle. Innen továbbhaladunk a felső szinten, ahonnan közelebbről megtekinthetőek a mennyezetre felfüggesztett vitorlázó repülőgépek, elsőként a Cinke, majd az 1933-ban Janka Zoltán által tervezett Gyöngyös 33, amely az elsőként levegőbe emelkedett magyar tervezésű vitorlázó repülőgép, valamint a Rubik Ernő tervei alapján készült Vöcsök, Lepke és Pilis. Ha a lépcsőn indulunk el lefelé, akkor a múzeum legnagyobb repülőgépe elé érkezünk meg, de a Junkers F-13 korántsem emiatt az egyik legérdekesebb darabaja a gyűjteménynek. Technika-történeti jelentősége abban rejlik, hogy a típus volt az első teljesen fémépítésű polgári repülőgép, de emellett magyar vonatkozása is van a Junkers-nek, hiszen a második királypuccs alkalmával 1921. október 20-án IV. Károly és felesége Zita királyné ezzel a repülőgéppel tért vissza Svájcból. A Junkers előtt Lampich Árpád L-2 Róma repülőgépe látható. A 18 LE-s motorral felszerelt, 200 kg alatti üres súlyú géppel 1927 – 30 között három világrekordot állítottak fel. Majd a Brandenburg BI, Aszódi Lloyd prototípusa, a Levente II és a HA-REC lajstromjelű Super Aero következik. Ez utóbbi kétmotoros repülőgép 1958-tól repült a Rendőrség állományában, 1962-ben kapta meg az R-02 jelzést, de itt az érkezéskori állapotában tekinthetjük meg. Innen a lépcsősoron visszajutunk a felsőszintre, ahol a hosszú ideig Ferihegyen szolgált Tu-154-es szimulátor mögött a vitorlázó repülőgépek sorát az Ifjúság kezdi meg, amit Rubik gépek követnek, R-31 Dupla, Super Futár, Mokány, Esztergom, Góbé, Június 18 végül pedig egy kétüléses M-30C Fergeteg. A sort egy Góbé „részlet” zárja, amelybe be is ülhetnek a látogatók és egy Pipishegyen készült felvétel segítségével egy iskolakört repülhető végig.
Azok számára, akik 2009-ben vagy azt megelőzően jártak a múzeumban már feltűnhetett, hogy az északi oldalon lévő történeti repülőgépek csarnokából elkerült a Brigadyr, a Rubik Kánya és a Jak-18-as. A múzeumot 2010 tavaszán azzal a céllal átrendezték, hogy az 50-es évek és az azt követő időszak sport-, és munkarepüléséhez kapcsolódó repülőgépei egymás mellett legyenek láthatóak. Így a két egymással párhuzamos sor egyikében a magyar sportrepülők által használt motoros repülőgépek kaptak helyet. Elsőkét Rubik Ernő által tervezett Kánya egyik példánya. Ebből a típusból összesen 9 darabot készítettek, de mára csak kettő maradt meg. A másik megmaradt példányt Révy László vezetésével Budaörsön újítják fel azzal a céllal, hogy hamarosan a repülőképes Old Timer flottát gazdagítsa. Ezt követően a Jak-18-ast láthatjuk, majd az M-1C Sokol következik, amelyből a 40-es évek végén két darab érkezett Magyarországra. A múzeumban az eredetileg HA-SOA jelzéssel ellátott repülőgép látható, amely a Rendőrség első repülőgépeként 1951-ben kapta meg a HA-REA lajstromjelet. A rendőrségnél ma is használatos R-0-val kezdődő jelzéssorba nem került be, mert 1958-ban selejtezték. Majd két Trener, egy Zlin-226T és egy 326 következik. A HA-TRG jelzésű 226-os az 1962-ben Budaörsön megrendezett és mind egyéniben, mind csapatban magyar sikerrel zárult II. Motoros Műrepülő Világbajnokságon szerepelt már. A másik sor a gyűjtemény egyetlen helikopterével kezdődik, Magyar Néphadsereg által használt Mi-1-es Börgöndön repült 1982-ig, a típus selejtezéséig. Az kiállított példány az egyik legszebb állapotban megőrzött Mi-1, melynek festése és belső része is eredeti – ezért nagyon sok segítséget nyújthat majd a 032-es Börgöndön elkezdett felújításához. A forgószárnyast a mezőgazdaságban használt repülőgépek követik, látható itt a Po-2, L-60 Brigadyr, PZL-101-es és egy Z-37. A 90-es évek előtti időszak magyarországi mezőgazdasági repülésének meghatározó típusaiból már csak a Ka-26, An-2 és a M-18 Dromedar hiányzik. De Ka-26-os érkezni fog a közeljövőben, az An-2-ből szerencsére jó néhány repül még Magyarországon és a múzeum főépületének tetején, valamint a ferihegyi skanzenben is látható egy-egy duplafedelű. Dromedar-ból viszont alig maradt nálunk repülőképes példány, így kicsi az esélye annak, hogy bármely magyarországi gyűjteménybe kerüljön belőle. A kiállítás ezen részén is érdemes a fejünk fölé nézni, hiszen itt is láthatóak a magasba felfüggesztett vitorlázó repülőgépek. Rubik R-15 Koma mellett közvetlenül az egyetlen elkészült Fém Koma, egy vizes Június 18-as és az A-08 Sirály. A sorozatgyártásban készülő repülőgépek mellett több prototípus és kísérleti repülőgép is megtalálható a gyűjteményben. A Kék Madár mellett több olyan repülőgép is látható, amelyből különböző okok miatt csak egyetlen egy példány készült el, ilyen a Famadár, majd a Famadárral szerzett tapasztalatok felhasználása után készített, de már fémépítésű Ganzavia GAK-22 Dino. A különlegesnek mondható, eltoltan beépített két szárnyfelülettel nagyon kedvező átesési és dugóhúzó tulajdonságokat sikerült elérni. Több kísérleti UL és Movit mellett a kiállítás ezen részén látható Kesselyák Mihály által a tervezett és Nyíregyházán épített KM-400-as vitorlázó repülőgép is, amely vegyes fém-műanyag szerkezettel és a hagyományos magassági kormányzástól, eltérő un. Kesselyák–féle kormányzási is rendszerrel készült. Ennek lényege, hogy a magassági kormányzás a szárny teljes fesztávolságán végighúzódó kormányfelületekkel történik, így azok a magassági-, és a csűrőkormány, valamint az ívelőlap szerepét egyidejűleg töltik be. A vízszintes farokfelületen nincsen mozgó rész, csak stabilizáló szerepet tölt be.
A gyűjtemény természetesen nem csak a felsorolt repülőeszközökből áll, nevéből is adódóan az űrrepülést, ezen belül annak magyar vonatkozását is részletesen bemutatja, de nagyon sok értékes és érdekes információt kaphatunk a repülőgépmotorokról és a magyar repüléstörténet jelentős eseményeiről. Téli időszakban a múzeum zárva tart, így aki meg szeretné tekinteni, vegye figyelembe, hogy október 11-től április végéig nem látogatható a kiállítás.
