100 éves a magyar motoros repülés!
2010 egy jubileumi esztendő lesz a magyar repülés történelmében, hiszen idén ünnepeljük a magyar motoros repülés kezdetének 100 éves évfordulóját, Adorján János 1910. január 10-én végrehajtott sikeres felszállásának emlékére.
Adorján János gépészmérnök, repülőgép-tervező 1906 és 1909 között az autóiparban dolgozott Párizsban, és az akkoriban kibontakozó francia aviatika hatására kezdett el a repüléssel foglalkozni.
Amikor visszatért Magyarországra, megtervezte és itthoni cégek segítségével elkészítette Libelle(Szitakötő) nevű repülőgépét, az első magyar működőképes repülőgépet.
A gép négyszögletes törzzsel, a Blériot-éhoz hasonló futóművel készült, de szerkezetileg jelentősen különbözött elődjétől. A törzs négy hosszantartóját bambuszrudak alkották, és ehhez a rácsrudakat bilincsekkel rögzitették. A fából összeállított, zongorahúrokkal merevített, vászonnal borított, 25 lovas motorral meghajtott szerkezetek szökdécseléseit a Rákosmezőn olykor kabarétréfákban gúnyolták ki a korabeli Budapesten. Azért hamar elterjedt annak híre is, hogy most száz éve, 1910 január 10-én megszületett a magyar aviatika: felszállt és néhányszáz méter megtétele után épségben leszállt az első magyar építésű repülőgép, amit magyar pilóta, a gép konstruktőre, Adorján János vezetett.
A repülés hőskorában, ha valaki beült a maga masinájába, semmiféle előzetes információja és tapasztalata nem volt, hogyan kell vele repülni. Sok pilóta és sok gép például annak a tévhitnek esett áldozatául, hogy a leszállás nem más, mint földig nyomni a gépet: a kilebegtetés technikáját nem ismerték a hőskor repülőemberei. Nehéz volt pénzt szerezni a gépek megépítésére, de maga a tervezés, a konstrukció feltalálása akkor még nem tőkén és háttériparon, hanem a tervező agyán múlott, így eshetett, hogy Adorján gépe nagyon is megközelítette az akkori francia madarak színvonalát és teljesítményét. A hőskor helyszíne az első világháború idejére teljesen elnéptelenedett, a pilótákat behívták, a háború után kibontakozó magyar polgári repülés központja pedig Mátyásföld lett. Rákosmező viszont megmaradt a magyar aviatika szimbólumának.
Adorján évtizedekig a budapesti Mercedes-képviselet üzemvezetője, a második világháború után pedig az Ikarus Autóbuszgyár első főmérnöke volt.
A nevezetes évforduló alkalmából a Magyar Repüléstörténeti Társaság (MRT) 2010. január 9-én jubileumi, nyilvános repüléstörténeti konferenciával egybekötött ünnepséget és sajtótájékoztatót rendezett a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MKM) dísztermében.
A program során az érdeklődők testközelből is megtekinthették az MKM kupola csarnokában Adorján János Libelle nevű repülőgépének korhű másolatát. A századik évfordulóra elkészült a 8,8 méter fesztávolságú, 7,3 méter hosszú és 210 kilogramm súlyú gép replikája, Váradi László repülőgép-restaurátor munkája. A múzeum repüléstörténeti gyűjteményét is gondozó szakember és munkatársai tavaly határozták el, hogy megépítik a Szitakötő pontos mását. Eredeti tervek nem maradtak fenn, ezért másodlagos forrásokat, korabeli leírásokat, fényképeket kellett gyűjteniük. A kutatás, majd a Gyöngyös mellett fekvő atkári sportrepülőtéren, Váradi műhelyében öt hónapon keresztül folytatott aprólékos munka eredményeképpen újjászületett az első magyar repülőgép. Minden korhű rajta, a szárnyak például fenyőből, a rendkívül könnyű és nagy teherbírású törzs pedig bambuszból készült - mondta az MTI-nek az autó-gépészmérnök végzettségű Váradi László, aki 15 éve foglalkozik régi repülők felújításával és restaurálásával.
A Szitakötő replikáját a Közlekedési Múzeum Városligeti körút 11. szám alatti székházában lehet megtekinteni. Később állandó otthonába, a Petőfi Csarnokban kerül, a múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállításán kap helyet. Idővel társai is lehetnek: Váradi László a magyar repülés korai szakaszának számos további modelljét kívánja megépíteni. A tervek között szerepel egyebek között a katonai repülés egy legendája, a Levente, valamint a Gerle nevű modell korhű másának megépítése.
