A II. világháború idején 1939-tól a repülőtérnek fontos szerepe volt a vadászrepülők és bombázok állomásoztatásában. 1942-43-ban az új hangárok és műhelyek építésével nagyszabású építkezések folytak a repülőtéren.

1943-tól a német légierő is használta a repülőteret a Magyar Királyi Légierővel közösen. A repülőtéren a háború minden fontos repülőgépe megfordult, a sok közül egy-két jellemző típus, JU-87 Stuka zuhanóbombázó, a ME-109 vadászrepülő és egy alkalommal az óriás ME-323 Gigant szállítógép. A szovjet előrenyomulást követően 1944 decemberében a repülőteret elfoglalták az oroszok. A német és magyar repülőgépek helyére az orosz PO-2 típusok kerültek.

A háborút követően az építő zászlóalj, 1951-től csatarepülő ezred IL-10 típusú gépekkel, 1957-73 között Légvédelmi Tüzér Rakéta Ezrede szolgált Börgöndön. 1973-tól a Mechanikai és Technikai Csapatrepülő Parancsnoksága alatt két évig a könnyű helikopter osztály MI-2-es helikopterekkel, 1975-től 1992-ig – a bázis katonai jellegű felszámolásáig – Vezetés Biztosító Futár Helikopter Ezred használta Börgöndöt. Ezen időszak alatt a repülőtéren kapott elhelyezést az ország egyetlen ejtőernyő javító és készítő műhelye is.

1995-től a repülést és a repülő sportokat az Albatrosz Repülő Egyesület képviseli Börgöndön, illetve ezzel együtt Székesfehérváron.

Börgönd repülőtér (LHBD)