MI-8
| Mi–8 | |
 |
|
|
A csehszlovák hadsereg Mi–8 helikoptere a Kbely-i Repülési Múzeumban |
|
|
|
|
| NATO-kód | Hip |
| Funkció | Közepes szállító és támogató helikopter |
| Gyártó | Kazáni Helikoptergyár, Ulan-udei Repülőgépgyár |
| Ár | 2,5 millió USD |
|
|
|
| Kapacitás | 24 fő (Mi–8T esetén) |
| Személyzet | 3 fő |
| Első felszállás | 1961. július 29. |
| Szolgálatba állítás | 1967. |
| Méretek | |
| Hossz | 18,20 m |
| Magasság | 3,00 m |
| Rotorátmérő | 21,30 m |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 6990 kg |
| Max. felszállótömeg | 12 000 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű |
2 db TV2–117 gázturbina 2×1105 kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 260 km/h |
| Hatósugár | 450 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 4 500 m |
| Emelkedőképesség | 9 m/s |
| Háromnézeti rajz | |
 |
|
| A Mi-8 háromnézeti rajza | |
A Mi–8 (NATO-kódja: Hip) helikopter a Szovjetunióban a Mihail Mil vezetése alatt álló OKB–329 tervezőirodában kifejlesztett többcélú, polgári és katonai feladatokra szánt helikopter. Az Aeroflot, a szovjet légierő és a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei széles körben alkalmazták. Ez a típus a korai Mi–4-nek gázturbinás hajtóművel felszerelt változata.
Amikor az első prototípus 1961-ben a levegőbe emelkedett, a gép négylapátos forgószárnnyal és egy Szolovjov gázturbinás hajtóművel rendelkezett, a második prototípus azonban már kéthajtóműves változatban készült. Két évvel később áttértek az ötlapátos forgószárny kialakításra, és a Mi–8 sorozatgyártása is ebben a formában kezdődött 1967-ben.
Azóta több mint 7000 db készült, és a kelet-európai országok mellett ez a típus teljesít szolgálatot Afganisztán, Banglades, Egyiptom, Etiópia, Finnország, Irak, Észak-Korea, Pakisztán, Peru, Szomália, Jemen, Szíria és Vietnam légi haderőiben.
A nullszériás modelleket is beszámítva legalább hat különböző változat ismert. A felfegyverzett és általános feladatok végrehajtására a Hip-C, a Hip-E és a Hip-F típusok alkalmasak. Valamennyi jellemzője a hátsó, nyitható tehertérajtók – a gép 30 katona vagy 3000 kg szabálytalan alakú teher szállítására képes. Fegyverzettel mindegyik gép ellátható, de különösen a Mi–8TV változat érdemel említést ebből a szempontból. Ez a típus 7,62 mm-es géppuskával, 12 külső blokkon függesztett 192 db SZ–5 nem irányított rakétával és 4 db 3M11 Flejta (AT–2 Swatter) páncéltörő rakétával szerelhető fel.
A legutóbbi felfegyverzett változat a Mi–8TV exportváltozata, a Mi–8TVK (Hip-F), amelynek fegyverzetét 6 db 9M14 Maljutka (AT–3 Sagger) vezetékes irányítású páncéltörő rakéta alkotja. A Hip-D elsősorban az elektronikus hadviselésben való részvételre lett optimalizálva. Számos antennája és a külső felfüggesztési csomópontokon rögzített négyszögletes konténerekben tárolt berendezései segítik az ilyen jellegű feladatok végrehajtását.
A Hip-G, a Hip-J és a Hip-K híradásbiztosító, ECM és korszerűsített ECM változatok. Az alapváltozattól leginkább eltérő változat a Mi–8MT, amely Mi–17 típusjelzéssel is ismert. Meghajtását két db, az ukrán Motor Szics által gyártott TV3–117MT típusú, egyenként 1434 kW teljesítményű szabadturbinás hajtómű biztosítja. A farokrotor a faroktartó bal oldalára került – ez az elrendezés valamivel nagyobb teljesítmény elérését teszi lehetővé.
Típusváltozatok
- Mi–8IV, vagy Mi–9 – mozgó légi vezetési pont
Külső hivatkozások
- Mi–8 – Az Air Vectors típusismertetője
- A gyártó „Mihalil Mil” Moszkvai Helikoptergyár honlapja
- A Kazáni Helikoptergyár honlapja
- Mil Mi-8 Hip a Magyar Légierőben- Mi–8 helikopter típusismertetője és a Magyarországon rendszeresített változatainak bemutatása
- Az Ulan-Ude-i gyár honlapja
- FAS.org
- Ми-8Т – Az airwar.ru cikke (oroszul)
