A mai napon született 123 éve Takács Sándor

Takács Sándor 1886. December 12-én Balatonbogláron született és posta műszerésznek tanult, Kisrákoson a repülés bölcsőjénél találta meg életcélját. Bécsújhelyen a légjáróknál ismerkedett meg a repüléssel, ahol sorkatonaként szolgált. Takács Kolbányí Géza repülőépítő pilótája lett. Az 1912. Augusztus 20-i Szent István napi nemzetközi repülőbemutatón kiemelkedő eredményt ért el. Ugyan ebben az évben Október 13-án lezuhant, és a magyar repülés első áldozata lett.

Takács Sándor

Takács Sándor, a legkiválóbb magyar aviatikusok egyike volt, Kolbányi-rendszerű gépével körülbelül negyven méter magasságból lezuhant és meghalt.

A bajtársak a vállukon viszik Takács Sándor koporsóját

Korabeli újságból

"Nagy gyász, végtelen szomorúság szakadt e tragikus esettel a magyar aviatikára, amelynek eddig amúgy sem voltak valami rózsás napjai. A nyomor és kétségbeesett vergődés okozta a széthullást és diszharmóniát ez a gyászos eset még élesebbé teheti, ha csak az illetékes szakkörök, illetőleg a magyar állam maga, sürgős intézkedésekkel nem hatnak oda, hogy Rákos mezején konszolidálódjanak az egész országra szégyenletes, züllött állapotok.

Mert ha alaposan kutatjuk Takács Sándor szomorú sorsának okát, akkor nem a gépkonstruáló Kolbányi készületlenségében, sem az aviatikus vakmerő bátorságában találjuk meg. Az állam és a szakintézmények felelősek mindenért. Hibás az Aero-Klub, amely minden kipróbálatlan, felületesen épített konstrukció számára próbautat nyit. Nincs hivatalos szakférfiú, aki alapos vizsgálat alá vegye az útnak induló új aeroplánokat, megvizsgálja az építés előtt a kivitelre szánt terveket. Vagy ha van ilyen szakember, ilyen hivatalos közeg, akkor nem teljesíti hivatalát. Ilyen próbát, ilyen vizsgálatot ugyanis még sohasem tartottak a rákosi hangárokban.

A repülőgép építők, ambíciójuktól, velük született ügyességüktől hajtva, terveznek, alkotnak, építenek, de a született zsenialitás nem pótolja az elmaradhatatlan precíz kiszámítást és annak alapos elméleti, mérnöki próbáját. Megszületik a terv, dolgozni kezdenek a kalapácsok és néhány hónap múlva kész ismét egy új magyar aeroplán. Pilóta természetesen akad gyorsan. A gépre váró magyar aviatikus nem törődik a saját életével és mindenre gondol, csak a halálos veszedelemre nem, amikor nyeregbe száll.

A pilóta lehet impresszionista, a pilóta lelkesedése elhessegetheti a borzalmas pusztulás közelségének gondolatát, mert a pilóta repülni akar. De ugyanakkor ott kell állni mellette egy rideg matematikusnak, hogy visszatartsa a mártírnak induló ifjút. Úgy látszik, Rákoson még mindig nincsenek tisztában azzal, amit mi már annyiszor megirtunk, hogy a repülőgépet már nem kell feltalálni, legfeljebb apró, detail újításról lehet szó. A magyar konstruktőrök mind saját terveit viszik ki, ahelyett, hogy Bleriot, Farman vagy más kipróbált rendszerű gépeket építenének, esetleg saját ideáljukkal kibővítve egyes részeit az egész Európa által elfogadott kitűnő típusoknak. Új típusok kellenek nekik, ebbe ölnek időt, energiát, pénzt és halálba küldik egyik legnagyobbra hivatott pilótánkat."

Takács Sándor a magyar repülés első úttörője volt.

Az Albatrosz Repülő Egyesület 2009 október 10-én részt vett az Emlékművének avatásán Balatonbogláron és elhelyeztük a tisztelet és az emlékezés koszorúját.

Az emlékmű törött repülőlégcsavar mintáját, mely a kettétört életét szimbolizálja a pilótának, a Repülés történeti kiállítás anyagából mi ajándékoztuk a Balatonboglár Önkormányzatának.

Az ünnepség rendje a következő volt:

Himnusz

Vers

Knoll Gyula ny. repülő ezredes emlékbeszéde.

Emlékmű leleplezése ( közben repülőgép rózsa szirmokat szórt )

Koszorúzás

Vers

Szózat